Jelen dolgozatomban az esküvői értesítés
szokáskörét szeretném
megvizsgálni. Érdeklődésem
középpontjában a nyomtatott meghívók
állnak, e nyomtatványok gyűjtése
és elemzése. A dolgozat során
szeretném bemutatni, hogy hogyan vette át
a menyegzőre való szóbeli
hívogatás helyét az írott
értesítés; milyen írott
és íratlan szabályai vannak
a meghívók küldésének.
Belehelyezve a meghívók, nyomtatott
értesítők vizsgálatát
a nyomdák és kiadóvállalatok
által kibocsátott alkalmi kártyák,
értesítők és képeslapok
kultúrtörténetébe, napjainkban
egyre színesedő divathullámába.
A munkám nagyobb részét az
általam gyűjtött meghívók
elemzése teszi ki.
A kiválasztásuktól a kézbesítésig,
valamint az idézet és ábra
kiválasztásától a szöveg
megfogalmazásáig kísérem
figyelemmel az értesítők sorsát.
Végül a meghívók közelmúltjának
és jelenének áttekintése
után, az információs, kommunikációs
eszközök gyors fejlődésének
figyelembe vételével a jövő
esküvői meghívóinak egy
lehetséges változatát mutatnám
be.
Az esküvőre, lakodalomba való
meghívás szokásának
változásait a magyar néprajzi
szakirodalom alapján ismertetem. Az összefoglaló
munkák és helyi monográfiák
együttes felhasználásával
szeretném áttekinteni az elmúlt
szász év változásait
e szokás területén. A népi
írásbeliség emlékeihez
kapcsolódva, valamint az értesítők
elemzésénél elsősorban
Keszeg Vilmos: A folklór határán
című munkáját használom
fel. Több, eltérő időszakokban
kiadott illemkönyvet néztem át.
Kíváncsi voltam, hogy a meghívás
szokásában történt változások
mennyire követhetők nyomon az etikettekben.
A meghívókon szereplő sokféle
ábrázolás vizsgálatához
számos hazai és nemzetközi szimbólumlexikont,
szimbólumértelmező kézikönyvet
hívtam segítségül. Az
értesítők minél pontosabb
leírásában, a papír
minőségek, méretek, hajtási
formák és szabványok, valamint
a betűtípusok meghatározásában
nyomdászati szakkönyvek leírásait
vettem alapul.
A szokáskutatáshoz kapcsolódó
dolgozatom témája rokon a családok
írásos emlékeit jelentő
egyéb nyomtatványok vizsgálatával.
Ezen emlékek első darabja a házasulandók
meghívója. A sorban aztán a
születendő gyermekek érkezéséről
szóló értesítők;
a keresztelő vagy névadó ünnepségre,
majd iskolai ballagásokra szóló
meghívók állnak. Végül,
egy élet elmúlásakor, majd
a gyászjelentés zárja a sort.
Az elküldött értesítők
pedig rokonoknál, ismerősöknél
a többi alkalomra: születés- és
névnapokra küldött képeslapokkal
együtt, ha megőrzik őket, dokumentumai
e családok kapcsolatának és
történetének. E kultúrtörténeti
áttekintéshez a postai képeslapokról
és nyomtatványokról, értesítőkről
szóló monográfiákat
használom fel.
A Hiba! A könyvjelző nem létezik.
tanulmányozása mellett a szokások
változásainak nyomon követésére
és annak vizsgálatára, hogy
maguk az egyes családok hogyan választják
ki, állítják össze és
kézbesítik a meghívókat,
külön kérdőívet állítottam
össze. Elsősorban azon ismerőseimet
kérdeztem meg, akik már azzal is a
segítségemre voltak, hogy az általuk
félretett esküvő értesítőket
rendelkezésemre bocsátották.
Így, természetesen, a kérdések
közé azt is belevettem, hogy mi az oka
annak, hogy megőrizzük a számunkra
küldött, bennünket invitáló,
de csak egy alkalomra szóló meghívókat.
A saját gyűjteményem és
a rendelkezésemre bocsátott, összesen
150 meghívót és értesítőt
használom fel dolgozatomban.
Az elemzés kezdetén főleg a
meghívók számbavétele,
csoportosítása okozott nehézséget.
Az értesítőket az adatközlők
szerint tartom nyilván. A fénymásolás
lehetőséget adott arra, hogy sokszorosítva
a meghívókat egyszerre több szempontból
is vizsgálhassam, például szöveg,
borító és belső oldal
mintái, idézetek, évszám
szerint. A számítógépes
feldolgozásnak (szkennelés) köszönhetően
az ábrázolások és színezések
sem szenvedtek csorbát.
--------------------------------------------------------------------------------
A
lakodalmi meghívás, a hívogatás
A keresztelő, az esküvő, a temetés
az élet rituális tagolása.
Szertartásaikra sok ember gyűlik össze.
Kivételes összejövetel, ünnep.
1894 óta a magyar állampolgároknak
az anyakönyvezető előtt kell
házassági szándékukat
kifejezni. A házasságkötés
gyakorlati lépései az érintett
két család teendői közé
tartozik. Újra rendeződnek a családi,
korosztályi, közösségen
belüli kapcsolatok, vagyoni viszonyok, megélhetési
alapjuk, lakóhelyük. A házasságot
a korábbi századokban, ahogy ma is
bizonyos formaságok betartásával
kötötték meg. A házasságkötés
biológiai, társadalmi, jogi és
vagyonjogi élethelyzet. A közösség
kollektív tudatában, illetve egyes
szertartásmesterek gyakorlatában meg
lévő formák követése
segíti át a fiatalokat, a házasságra
lépők szüleit is a szokatlan
helyzetekben. A közösség tapasztalata
és a szokásbeli feladatok, tisztségek
specialista vagy hivatásos viselői
segítőleg, a közvélemény
serkentőleg járultak hozzá
az esemény előkészületeiben
és lebonyolításában.
A házasságkötés szokáskörébe
tartozik mindaz az emberi cselekmény, ami
a házasságkötés, illetve
annak megünneplése, a lakodalom érdekében
történik. E sokféle és
számos cselekmények egyik előkészítő
eseménye a házasságkötés
tudtul adása. Köztudomásúvá
tenni mindazon emberek számára, akiket
ez az új kapcsolat valamilyen formában
érint.
"A hívogatás a lakodalmazó
vendégségmozgósítási
formája, egyben a lakodalmazás szándékának
nyilvánosságra hozatala, helyének,
pontos idejének bejelentése is."
Néprajzi leírásaink hangsúlyosan
kezelik a lakodalmi meghívást, amit
általában a lakodalmi tisztviselők
közül a vőfélyek végeztek,
de vannak ettől eltérő esetek
is. Nógrádban, például,
1837-ben kétszer hívogattak, előbb
a násznagy, azután a vőfély.
Egyes helyeken meghívó embert fogadtak
vagy öregembert, esetleg cigányokat.
A rokonságból való gazdajelölt,
és asszonyok is végig járhatták
a házakat, illetve a legközelebbi rokonokat
maguk a fiatalok hívták meg. Századunk
elején a menyasszony és barátnői,
illetve a vőlegény és annak
barátai hívogattak.
Hívogatni a lakodalom előtti vasárnap
szoktak, illetve a meghívandó személyek
számától függően
a menyegző előtt 1-2 héttel
kezdődött. A hívogatónak
listán feltüntették - és
indulása előtt szóban is kiemelték
-, hogy kit hívjon meg a felírt házaktól.
Ha valakit kifelejt, és utólag kell
meghívni, az faluhelyen olyan sértődéssel
is járt, hogy emiatt az adott család
nem ment el a lakodalomba. Ezért jelölték
ki tisztán a hívottakat, s többször
is átnézték, hogy ne hibázzanak.
Általános volt, hogy a lakodalomba
eredendően csak azokat hívták
meg, akiknek eljövetelében biztosak
voltak a meghívó felek. Más
helyeken a hívogatásnak egy nap alatt
le kellett folynia, a másnap történő
meghívást sértésnek
vették.
A vőfélyes hívogatás
menete röviden a következő volt:
reggel a vőfély a menyasszonyos házhoz
ment és kikérte a szalagját,
a bokrétát. Mivel napjainkban a hívogatás
szokása megszűnt, így a vőfély
jelvények kikérése a lakodalom
napjára tolódott át. A feldíszített
bottal indult hívogatni. Már a vőfély
díszes öltözete is kifejezte, milyen
dologban jár. A házaknál előadott
hívogató verses rigmus szövege
általában különbözött,
ha tisztségviselőt, például,
a násznagyot, a koszorús legényeket,
- leányokat, vagy tisztséget be nem
töltő vendéget hívott
meg a lakodalomba. A legrégebbi hívogató
versek általában rövidek, népies
megfogalmazásúak. Az újabbak
ennél hosszabbak. Ezek már a falusi
értelmiség költészetének
példái. A rigmusok elmondása
után étellel, itallal kínálták
a háziak. Illő volt a meghívott
gazdának is röviden válaszolni
a szíves invitálásra. A vőfélynek
sietnie kellett, mert "mécsesgyújtás"
után már nem illett sehova beállítani.
Ha valakit nem talált otthon, később
még egyszer újra próbálkozott.
Ha tudott írni, akkor esetleg üzenet
hagyott. A kapura véste vagy krétával
írt fel a meghívás tényét,
illetve az is előfordult. hogy papírra
jegyezte le, és ajtófélfába
erősítette ezt a rögtönzött
"meghívót".
Már a múlt század végén
megjelennek az írott meghívók
is, de még ezeket is a hívogatók
vitték szét. Amíg azonban a
városokban, a nagyközségekben
a módos gazdák már a múlt
század végén nyomtatott meghívót
készítettek, addig a szegényesebbek
kézzel írták, később
írógépen, de egyszerű
papírfajtára. A század elején
szokásban volt a házasságkötés
hírének levélben történő
közlése. A személyes hangú,
kézzel írott levelet váltja
fel a félig nyomtatott, majd később
teljes egészében nyomtatott megszövegezésű
nyomtatvány. A második világháború
után postán küldtek meghívókat.
A posta, besorolva a többi kézbesítendő
dokumentumok közé a meghívókat,
mechanikussá tette az eljárást,
ezáltal meggyengítette a menyegzős
házak és a közösség
kapcsolatát. De tegyük hozzá,
hogy a távol élő családtagok,
ismerősök értesítésének
szinte kizárólagos módja a
postai út lehet, ami századunkban
teljesen megszokott és általános.
Napjainkban a személyes meghívás
általában már csak a helyben
lakó rokonokat és legközelebbi
ismerősöket, barátokat illeti
meg. Viszont, a menyasszony és a vőlegény
együttes személyes hívogatása
azt a határozott kívánságot
fejezi ki, hogy az illető legyen jelen a
lakodalomban.
Korábban csak az örömszülők
döntöttek, hogy kit akarnak meghívni
a lakodalomba. A lakodalmazó család
gazdasági ereje, illetve a rokoni, baráti
kötelékek erőssége, amelyek
a násznép számát meghatározták.
A számbeli kereten belül a vendégek
névsora bizonyos fontossági sorrend
figyelembe vételével készült
el. Szigorúan kötelező volt elsőként
a keresztszülők, komák valamint
bérma-keresztszülők meghívása.
Aztán következhetett a rokonok, szomszédok
és barátok meginvitálása.
Balázs Lajos munkájában említett
indokok, feltételek és a sorrend fontossága,
ha nem is ennyire szigorúan, de napjainkban
is élnek a megválaszolt kérdőívek
tanúsága szerint. Bakó Ferenc
pedig a múlt századi lakodalmakról
szólva megemlíti a földesúr,
majd a helyi tisztviselők, a falu elöljárói
és az eskető pap meghívását
is.
--------------------------------------------------------------------------------
Az
írásbeliség elterjedése
Az írástudásról, a parasztság
körében való terjedéséről
már a 16. századból vannak
adatok. Akkor a reformáció művelődés politikájának
része volt, hogy az anyanyelvű könyvnyomtatás
felhasználásával új
olvasóközönséget neveljen.
Az anyanyelvű íráshasználat
lassan elterjedt a falvakon. Először
a deákok, papok, uradalmi tisztek, fiskálisok,
majd a parasztok körében is nő
az írástudók száma.
A 18. századra a magyar nyelven történő
írásbeli érintkezés
a falvak lakói körében is általánossá
és megszokottá vált. Igaz leveleiket
nem maguk írták, hanem a falusi értelmiség
felkért tagjai, illetve "levelező
specialisták"; írástudó
parasztok, népi verselők. A 19. században
a polgárság írásbeli
érintkezése mindennapossá vált,
a parasztság és munkásság
nagyrészt még javarészt írástudatlan.
Az 1868-as népiskolai törvény
hatására az írásbeliség
egyre szélesebb körben elterjedt az
alsóbb néprétegekben. "Ezáltal
a szóbeliség fokozatosan elveszítette
addigi kizárólagos jellegét."
Használati tárgyakra, épületelemekre,
fejfákra és sírkövekre
feliratokat véstek; a Bibliába, kalendáriumokba,
ládákba bejegyzések kerültek.
Nótás, katona- és vőfélykönyvek,
levelek, naplók, krónikák és
önéletrajzok születtek a népi
írásbeliség emlékeként.
Így lehet, mint ahogy azt korábban
említettem, hogy az otthon nem talált
családoknak a kerítésen vagy
papíron hagytak üzenetet a lakodalomba
hívogató vőfélyek.
A futárszolgálat, majd a posta múlt
századi fejlődése pedig a magánemberek
közti levélváltásban hozott
változást. A levelezési igény
sokrétűvé vált, a posta,
a közlekedési eszközök fejlődésével
igen rövid idő alatt kézbesítették
a leveleket. A levelek fajtái is bővültek,
így például értesítő
(tudósító) levél és
meghívó levél. Az olcsó
és nyílt levelezőlapok pedig
leegyszerűsítették, kevésbé
ünnepélyessé tették, "demokratizálták"
a levelezést. Az első képeslap,
a postán, boríték nélkül
továbbítható, megszabott mérető
kartonlap szintén a 19. század második
felének terméke, a postai levelezőlap
közvetlen leszármazottjaként.
A század végi kontinens háborúi,
majd a világháborúk alatt írott
népi levelek és a tábori postalapok
a társadalom alsóbb rétegeiben
is általánossá tette a levelezést,
postai utón való hírközlést
és kapcsolattartást hivatalos személyekkel
és rokonokkal egyaránt. Így
a szóbeli értesítés
mellett egyre megszokottabbá vált
az írásbeli értesítés
is. Ez pedig a szokások lassú megváltozását
hozta. Ez a változás párhuzamosan
zajlott azzal a folyamattal, amely a nemesi, polgári
kultúrából való szokások
átvételét, meghonosítását
az alsóbb néprétegek éltében.
Idetartozik számos írásbeli
műfaj is, például az emlékkönyvek,
a feliratos falvédők, valamint a levelek,
levelezőlapok mellett az írásbeli
értesítők küldése
különböző családi események
alkalmából.
--------------------------------------------------------------------------------
A
meghívás etikettje
Ahogy léteznek hagyományok megszabta
és csoportnyomással betartott viselkedési
normák a parasztság körében,
úgy minden társadalmi egységben
vannak törvényekkel alátámasztott
és betartatott magatartási szabályok.
Az értesítők szokásköre
pedig, szorosan kötődik a társas
érintkezés rögzített szabályaihoz,
az etikettekhez.
A társasági, ünnepi, politikai
és diplomáciai magatartásnak
szigorú, rögzített szabályai
az uralkodói udvarokban alakultak ki századokkal
ezelőtt. Az etikett szabályai a középkorban
élték első virágkorukat,
minthogy a feudális rendszer hierarchikusan
rétegzett volt. Az uralkodók körül
összpontosuló viselkedési szabályok
fokozatosan terjedtek szét a nemesi környezetben.
Majd ezek a szokások az idő múltával
a polgári társadalomban is meghonosodtak.
A 18. század vége és a 19.
század eleje az illemkönyvek újabb
nagy felvirágzását hozta. A
társadalom felsőbb rétegeinek
kidolgozott rituáléi, azok tudása
zártkörűség érzetét
kelti, mintha a szabályokat nem ismerő
méltatlanokat így akarták volna
távol tartani. A 20. század közepére
azonban az udvarias magatartást már
nemcsak a társadalmi elit tartja fontosnak.
Az anyagi kultúra szintjeitől függetlenül
minden társadalomban létezik etikett,
ennek köréből mindenki ismeri
a tőle, illetve általa a többi
embertől elvárható viselkedési
formákat. Bár eltérés
mutatkozik abban, hogy az egyes országokban
a társasági összejöveteleken
mennyire kötődnek az írásos
formákhoz. Angliában, például,
a háznál tartott rendezvényekre
a barátoknak is írásos meghívót
küldenek, ahogy egy színházba
invitálás alkalmával is. Németországban
vagy Magyarországon kevesebb a formalitás
az egyes események előkészületeiben.
A hivatalos életben az írásos
meghívók rendszere a megszokott. Az
ünnepélyes, úgynevezett társadalmi
események alkalmával a legszélesebb
körben használt, általánosan
elfogadott eszköz a meghívó kártya,
meghívó levél. Mint, például,
a bálokra, fogadásokra és egyéb
rendezvényekre nyomtatott parti-cédulák,
névjegyek, meghívók, így
az esküvői szertartásokra invitáló
értesítők is.
A meghívás előfeltétele
mindenféle társasági összejövetelen
vagy hivatásos alkalmakon való részvételnél.
Ez történhet szóban (személyesen)
és írásban (levélben
és meghívóval).
A rögzített viselkedési szabályokban
számos helyen, több-kevesebb részletességgel,
található leírást arról,
hogy kinek és hogyan illik levelet, illetve
meghívót küldeni. A meghívás
előkészületeitől, a meghívók
tartalmi és formai összeállításán
át, a kézbesítésig veszik
sorra a teendőket. Az írásbeli
meghívónál kitérnek
arra, hogy milyen adatokat fontos rögzíteni
a szövegben. (Erre részletesebben majd
a meghívók tartalmi elemzésénél
térek ki.)
A meghívó elküldése, az
etikett könyvek szerint, 2-3 héttel
a meghívás időpontja előtt
szokásos. A napjainkban megjelenő
tanácsadó könyvek és magazinok
az esküvő előkészületeit
naptárszerűen sorolják fel
és csoportosítják fontossági
sorrendben. Az illendőségre hivatkoznak
ők is, amikor a meghívók elküldését
a ceremóniát megelőző
egy hónapban, 4-6 hétben javasolják
elküldeni, hogy a meghívottaknak legyen
idejük felkészülni; válaszolni,
ajándékot venni, a megfelelő
ruhát kiválasztani és útjukat
előkészíteni.
A családi rendezvényekre való
meghívás szokásában
történő változások
a különböző kiadású
illemkönyvek vizsgálata közben
is érzékelhető. Napjainkban
a társadalmi egyenlőség egyszerűbb,
a gyorsabb élettempónak megfelelő
szabályok alakultak ki, illetve minthogy
a társadalmat alkotó közösségek
összetétele és a kultúránkban
rendelkezésre álló eszközök
is állandóan változnak, az
etikett szabályai velük együtt
változnak. Az 1990-es években született
protokoll könyvek már a telefonon való
meghívást sem tartják helytelennek.
Ha arra gondolunk, hogy felgyorsult világunkban
milyen nélkülözhetetlen és
természetes szerepet tölt be a telefon
a mindennapi információcserében
és kapcsolattartásban, akár
a múlt századbeli szóbeli meghívás
modern változatának tekinthetjük.
Régebben tehát a szóbeli meghívást
fokozatosan felváltották az írott
meghívók. Az írott értesítők
is sokat változtak a század első
felétől napjainkig. A házilag
készített, kézzel írt,
vagy géppel írt lapok és a
városi nyomdáktól rendelt meghívók
éltek sokáig egymás mellett.
A meghívással kapcsolatos teendők
sora azóta tehát úgy zajlik,
hogy a család összeírja a vendégek
listáját, majd megrendeli a nyomdában
a neki tetsző kártyát. Megadja
az esküvőre vonatkozó adatokat,
ami alapján a nyomda elkészíti
az értesítőket, amit pedig
a család ad postára a meghívott
személyek számára.
--------------------------------------------------------------------------------
A
meghívók formái jellemzői
A papír - és képeslap boltokat
járva megfigyelhető, hogy nincs olyan
magánéleti esemény, amire ne
lehetne megfelelő színes lapokat,
kártyákat kapni. Ahogyan az alkalmak
jellege, úgy a képeslapok díszítettsége,
ábrázolás módja, kivitelezése
is elég változatos. A kiadóvállalatok
megszámlálhatatlan változatban
adnak ki különböző illusztrációval
képeslapokat, értesítőket.
Nehéz eldönteni, hogy a kiadók
az emberek igényei szerint illusztrálják
a képeslapokat, vagy a képeslapok
kiadó által kialakított divatját
követi a vásárló közönség.
A kérdőívek tanulsága
szerint a házasságot kötők
örülnek ennek a színes és
egyre bővülő választéknak,
abban azonban már eltér a véleményük,
hogy mely szín, grafika és betűstílus
az illőbb esküvői meghívóra.
A képeslapok illusztráció fokozatosan
bővülnek és a technika fejlődésével
egyre színesebbé válnak. A
múlt században főleg tollrajz,
vízrajz, később fénykép
alapján készült az illusztráció,
fekete-fehér kőnyomtatással,
majd színes kőnyomtatást, utóbb
mélynyomást és magasnyomást
használtak. Ritkább eljárás,
a rézmetszet a 20. század elején
jelent meg képes lapokon. Egyes kiadók
külön klisét igénylő
domborítást alkalmaznak a rajz részleteinek
kiemelésére. Léteznek még
textíliákkal bevont vagy préselt
selyemmel készült különleges
előállítású lapok
is, valamint festményekről készült
sokszorosított reprodukciók, illetve
az 1980-as évektől a hologramokkal
díszített kártyák.
Napjainkban a kiadóvállalatok, rendezvény
irodák bekapcsolódásával
tovább nőtt a meghívók
változatossága formára, nagyságra,
ábrázolásra és tartalomra
vonatkozóan is. Az egyéni kreativitás
és vállalkozó kedv a párok
részéről, valamint az egyediségre
törekvés szándéka a meghívók
változatosságát színesíti.
A meghívó anyaga egyszerű,
sima, matt vagy fényes, jó minőségű
kartonpapír. Általában, fehér
vagy világos árnyalatú háttérszínű,
de egyre elterjedtebb a színes, márvány
mintás háttér is. Vízjel
is alkalmivá emelheti az egyszerű
kartonlapot. A többfajta betűszedés
és fontkészletekkel készült
szövegek szintén változatossá
teszik a meghívókat. Nagyon kedvelt
a szép kézírást utánzó
kalligrafikus betűkészletek használata.
Az elmúlt évtizedekben főként
nyomdákban rendelték meg az emberek
a különböző alkalmakra szóló
meghívóikat. Ezek mérete, mint
állami kiadványok, szabványos
méretőek voltak. Általában
10X15 és 10X16 cm. Az utóbbi 10 évben,
boltban megvásárolható, magánkiadású
lapok, értesítők mérete
elég nagy változatosságot mutat
(11X 16-10X20 cm). Ma már 25X30 cm nagyságú,
"maxi" képeslap is előfordul.
Az előzetes megrendelés alapján,
nyomdai úton készítetett meghívó
formája, tehát nemzetközileg
egységes: téglalap alakú, mérete
nagyjából azonos a levelezőlapéval,
vagy hosszított formátumú.
Megkülönböztethetünk egy- vagy
kétlapos meghívót.
— Egylapos meghívónál
az első oldalon áll a szöveg.
A lap felső, középső részén,
a szöveg felett elhelyezve szerepelhet díszítésül
valamilyen ábra. Dombornyomással,
vagy színes nyomással. Az egyszerű
lapot a kártya szegélyének
cirádázásával tovább
díszíthetik. Az 1960-as és
1970-es években javarész ilyen, általában
10X15 cm nagyságú, vízszintes
szövegelrendezésű meghívók
készültek, napjainkban ritkábban
fordul elő. Pedig egy századdal korábban
ez volt a különböző rendezvényekre
invitáló meghívók hivatalos
és klasszikus formája.
— Kétlapos meghívó a kartonlap
kettéhajtásával keletkezik,
vízszintes (fekvő) vagy függőleges
(álló) irányban. Az első
oldalra nyomtatják az ábrát,
a "Meghívó" feliratot, de
üresen is maradhat. A belső oldalakon
az általános elrendezés az,
hogy a vers a baloldalra kerül; középre
vagy a felső sarokba illesztve, míg
a jobb oldalon a meghívás szövege
áll. A hátoldal általában
üresen marad.
—Háromlapos értesítő,
amelynek többféle hajtogatási
módja van. Az egyik legrégebbi a levélszerűen
összehajtott meghívó. A háromrétbe
hajtott lap két szélét egymásba
zárják. A másik megoldás,
amikor "kapuszerűen" hajtják
a lapszélei középre, és
e mögé kerül a középső
részbe a meghívás szövege.
Ennél a technikánál a lapszélek
összeillesztésére több megoldást
találtam, egyik ilyen, mikor a grafika mintája
mellett körbe vágják a lapot
és a két szél így csatlakozik
össze.
Illemkönyvekben is találhatunk felsorolást
arról, hogy mik azok a szükséges
információk, amit a meghívónak
tartalmaznia kell: a meghívott személy
nevét, rangját; és természetesen
a vendéglátókét is.
Továbbá a meghívás okát,
tartalmát; jellegét (pl. az esküvőt
követő álló fogadásra,
vagy a lakodalmi vacsorára is érvényes
meghívás); a rendezvény a meghívás
helyét, időpontját és
tartalmát. Megjegyzés szerűen
az öltözködésre vonatkozó
megjelölést, az útvonal leírását
illetve egyéb hasznos információkat
lehet még kiegészítésként
megadni.
A meghívott személy neve napjainkban
általában a meghívót
tartalmazó borítékon címzettként
van feltüntetve. Az alapszabályt, hogy
a meghívott teljes neve kiírandó,
kivétel nélkül mindenütt
megtartják. A meghívókból
ugyanazzal a megszövegezéssel több
száz példányban is készülhetnek,
nem pedig névre szólóan. A
meghívás szövegében az
"Ön" általános alany
helyettesíti a meghívottak nevét.
A meghívóhoz mellékelt levélben,
illetve a kártya hivatalos szövege alá
néhány sorral, közvetlenül
szóló meghívást is írhatnak
esetleg a fiatalok a közelebbi hozzátartozóknak,
vagy bizalmasabb barátoknak.
A meghívó szövege általában
egy kijelentő mondat. A meghívási
formula "tisztelettel / szeretettel meghívja...",
"…szeretettel várjuk… "A
megfogalmazás hivatalos, tárgyilagos
rövid kötőszöveggel a meghívás
helye, ideje felsorolása között.
Általában minden meghívón
ugyanaz a 2-3 szövegvariáció
szerepel. Ettől való elszakadási
kísérlet lehetnek azok a meghívók,
ahol a szöveg hangneme közvetlenebb, néhol
tegező, a megfogalmazás minden esetben
hosszabb a hivatalos variációnál:
"Úgy döntöttünk, hogy
még szebbé varázsoljuk egymás
életét, és… házasságot
kötünk. Szeretnénk, ha Ön
és kedves családja osztozna velünk
a nap örömeiben, izgalmaiban és
megtisztelne bennünket jelenlétével…(1996)",
"Ezúton tudatjuk, hogy összeházasodunk.
Szeretnénk, ha örömünkben
osztoznátok, és jelenlétetekkel
megtisztelnétek… esküvőnkön
(1997)"
Korábban a fiatalok esküvőjét
a szülők szervezték meg, ebben
az esetben az értesítők elsősorban
az ő választásukat, ízlésüket
jellemezte. Meghívóként, vendéglátóként
az ő nevük szerepelt a szövegben:
"Szeretettel meghívjuk Önt és
kedves családját Pál fiúnknak
Uhrin Erzsébettel… tartandó esküvőjére…"(1977),"…
Kiss János, Német Pál és
neje, Gyula és Erzsébet gyermekeink…
esküvőjére (1976). Napjainkban
egy átlagos pár később
köt házasságot, mint a szüleik
korában. Önálló anyagi
hátérrel rendelkeznek, ezért
egyre több pár maga állja az
esküvő költségeit. Így
ők intézik a meghívók
készíttetését is: "Házasságkötésünk
alkalmából sok szeretettel meghívjuk…"
(1997)
Az esküvő helye és időpontja
beépül a meghívó szövegébe.
A klasszikus hagyományok szerint a meghívás
időpontjának megjelölésekor
az évszámot nem kell feltüntetni,
de a mindennapi gyakorlatban szinte minden meghívón
szerepel. A hónapot mindig névvel,
sohasem számmal írják, a napot
számmal, néhány esetben kiegészítésül
azt is feltüntetik, hogy milyen napra esik.
Az óra feltüntetése is viszonylag
egységes. Csak a kezdés időpontját
adják meg:"…szeretettel meghívjuk
Önt és kedves családját
1989. július 15-én 17, 00 órakor
a Nagyszénási Nagyközségi
Tanács házasságkötő
termében tartandó esküvőjére
és az ezt követő vacsorára.
Vacsora helye: Nagyszénási Park Étterem")
Ha a nyomtatáskor még nem lehet tudni
a házasságkötés pontos
idejét, az elkészült értesítőn
kipontozottan hagyott helyre utólag írják
be az órát és percet kézzel,
vagy írógéppel. A változó
információk helyét a nyomdák
készséggel hagyják üresen.
A képeslapboltokban kapható értesítők
egy fajtája előre nyomtatott szöveggel
készül, ahol az aktuális részeket
kipontozva hagyják, egy másik része
azonban a belső oldalakon üres. A vásárló
dönthet arról, hogy nyomdába
viszi a meghívókat és ott már
csak a szöveg elkészítését
kéri, vagy személyesen írja
meg kézzel, illetve géppel az értesítést.
A szöveg legvégén a távirat
cím szerepel, a belső oldal alján
vagy a hátoldalon külön. A szertartáson
megjelenni nem tudó meghívottak erre
a címre küldhetik a dísztáviratot.
A címzés lehet az egyik, vagy mindkettő
szülői ház címe (pl. TVC.
Galó Pál Kardos. Hosszú sor
7.), a lakodalom helyszíne (pl. Táviratcím:
Örménykúti Kultúrház,
Sürgönycím: Székesfehérvár,
ősfehérvár étterem),
vagy a fiatalok már közös otthonának
címe. Ebben az esetben informatív
jellege is van arra vonatkozólag, hogy hol
lehet majd az újházasokat elérni.
Az itt feltüntetett cím, ha nem a díszebéd
helyszínét adták meg, egyben
lehetőség a meghívottak számára,
hogy ha szükséges levél útján
jelezzenek vissza az értesítésre.
Ami a mai esküvői meghívók
szövegében egyre kevesebb példa
akad olyan udvariassági formákra,
rövidítésekre, amelyek a korábban
a meghívó alján szerepeltek,
és általában a visszajelzés
igénylésére, az öltözködésre,
valamint az ültetési rendre, szállásra
vonatkozó előírásokra
utaltak és informatív jellegűek
voltak. A meghívást rögzítő
nyomtatott szöveg alján azonban számos
helyen szerepel kézzel írott kiegészítés
a visszajelzés igénylésére,
a lakodalomi ebédre való külön
meghívás, a "lagzi" helyének
megtalálásához rövid útbaigazítás
vagy a vendégek figyelmének felhívása
arra, hogy nem kell süteményt hozniuk
magukkal (pl. "Süteményt nem kérünk.")
Egy esetben találtam egy "Az eligazodáshoz…"kezdető
kísérőkártyával
ellátott meghívót, amelyen
egy térképrészlet szerepel.
Erre jelölték be az esküvő,
a lagzi és a szállás helyszíneit.
További információkat az ünnepi
nap programjára és a szállásfoglalásra
vonatkozóan.
A meghívóhoz kísérőkártya
is járul abban az esetben, ha az értesítő
csak az esküvői szertartásra
vonatkozik és szűkebb azoknak a vendégeknek
a köre, akik a díszebédre is
hivatalosak. A külön meghívásnak
is számos megoldása és formája
létezik. Egy család a postai utón
kézbesített meghívóhoz
külön pársoros levélben
hívta meg a lakodalomba is a vendégeket,
mások egy szintén kézzel írt
kis papírlapon teszik meg a külön
meghívást: "Kedves Berci és
Ildikó! Szeretettel várunk Titeket
az esküvői ebédre is, amely a
gimnázium ebédlőjében
lesz… Hello Ildikó és Imre (1993)".
A kísérőkártyán
vagy egyszerű grafikával keretezett
szöveg található (pl. "Szeretettel
meghívjuk az esküvőt követő
vacsorára.", " Tisztelettel meghívjuk
Önt és kedves családját
az esküvő után tartandó
vacsorára Kék Rapszódia Étterem
- Söröző", "Szeretettel
várunk benneteket az Ordas köz 4/a alatt
este kilenc órától tartandó
esküvői mulatságunkra is.")
vagy ez kiegészül valamilyen ábrával;
egy terített asztal rajzával, de a
meghívó grafikájával
azonos motívum is szerepelhet a kártyán.
A kártyák általában
kis méretőek ( kb. 5x9 cm) és
a meghívó anyagához, színéhez,
betűtípusához igazodik. A ma
divatos hosszúkás értesítőkbe
helyezett betétlapok, a meghívó
méretét követi. A lakodalomba
való meghívást jelenti, ha
a mellékelt kártyán kísérő
szöveg nélkül már a vacsora
menüjét kapja meg a meghívott.
Arra akad példa, hogy két eltérő
szövegű meghívó készül
a násznép számára, egyiken
a szövegbe belefoglalják a lakodalomba
való invitálást is, míg
a másik szöveg verzióból
ez a tagmondat kimarad.
Itt említem meg az értesítők
egy külön típusát, amely
eltérően az előbb említettektől
nem az esküvőre invitálja meg
a rokonokat és ismerősöket, hanem
a már megkötött házasságáról
tájékoztatja azt, aki kézbe
kapja. Jómagam erre egy példát
találtam: "…szeretettel értesítjük
Önt és kedves családját,
hogy 1977. szeptember 16-án házasságot
kötöttünk." Látni lehet,
hogy a szöveg megfogalmazása, valamint
a kártya szerkezete a meghívók
felépítését követi.
E kártyánál is van idézet,
a szöveg alján értesítési
cím és jegygyűrűs ábra
az előlapon. Az adatközlők véleménye
szerint bizonyára szűk körű
volt maga az esküvő, aminek esetleg
anyagi okai lehettek. Azonban a házasság
tényéről mindenképpen
tájékoztatni szerette volna a pár
az ismerősöket.
Az esküvő, a lakodalom a házasságkötés
ünnepe egyben a meghívott vendégek
számára rendezett kulturális
élmény, esztétikai élvezet,
ahol nagy szerepe van a külsődleges
pompának, díszítésnek.
Szerepet játszanak a kellékek is,
hogy az eseményt emlékezetessé
tegyék. A meghívó ezt a látványosságot
hívatott sugallni és előkészíteni.
A menyasszony ruháját, csokrát
a vendégek csak az esküvő napján
látják, hogy milyen lesz a lakodalmi
vacsora hangulata, az mindenki számára
meglepetés, de a meghívót hetekkel
azelőtt már kézbe kapják.
Ez a megtervezett, nyomtatott papírdarab
teszi az eljövendő házasságkötést
hivatalossá először és
talán még ennél is több.
Egy amerikai esküvői tanácsadó
szerint azáltal, hogy az értesítő
a meghívottak számára az első
benyomás az esküvőről.
Ezért fontos, hogy milyen is legyen ez a
meghívó. Hiszen ez is befolyásolhatja
őket abban, hogy hogyan készüljenek
erre az eseményre. E meghívók
szövege általában rövid
és hivatalos, a személyessé
tételre és díszítésre
egyéb kiegészítőket
kell választanunk.
--------------------------------------------------------------------------------
A meghívókról, néhány
példa kivételével, szinte soha
nem maradnak el a grafikák és az idézetek,
ezeknek elsősorban tehát díszítő
szerepe van. Adott ünnep fényét
hívatott emelni. A vers, vagy rövid
idézet általában a kétlapos
vagy többrétbe hajtott meghívókon
szerepel. Helyük a meghívó szövege
melletti belső oldalon van.
A versek kiválasztása többféleképpen
történhet. A nyomdai meghívók
esetében az ábrákhoz hasonlóan,
lehetősége van a megrendelőnek
arra, hogy több vers közül válogathasson
a katalógusból. Van, amikor a megrendelő
előre kiválasztott verset visz magával
a nyomdába, és azzal egészítik
ki a nyomtatott meghívót. Egyik adatközlőm
például külön füzetbe
írta össze a neki tetsző verseket
könyvekből, emlékkönyvekből
és más meghívókról,
végül a vőlegényével
közösen ebből a gyűjteményből
választották ki azt, ami a nyomdai
meghívóra került. A képeslap
boltokban kapható meghívók
egyik típusa az, amelyben a meghívó
alapszövege és egy adott idézet
együtt szerepel. Néhány esetben
két rövid vers szerepel; alattuk pedig
a fiatal pár neve szerepel a forrás
megnevezése helyett, a nyomdai mintakönyvekben
is szerepelnek úgynevezett páros versek.
Az első versszak a menyasszonyé, a
második alá a vőlegény
nevét tüntetik fel.
Az egyedi, saját összeállítású
értesítőkre gyakori, hogy a
kiválasztott idézet is teljesen eltér
a megszokottól. Egy 1998-as pesti meghívón
például egy John Lennon dalszöveg
került, mind a négy versszakkal. Egy
jogász pár pedig a római családi
jogból választotta az idézetet
a házasságra vonatkozó résszel.
Akad példa arra is, hogy a fiatal pár
egyike által írt pár soros
vers kerül az értesítőre,
vagy a házasulandók által megfogalmazott
őket jellemző és szándékukat
kifejező pársoros szöveg, vers
helyett:
Esküszünk!
Jóllehet
Jól lehet
Jegyben járni,
De most már Házasodnánk…,
Hát Így teszünk!
Örülnénk, ha osztoznának boldogságunkban!
(Nagykőrös, 1998)
Az idézetek között prózai
művek és versek egyformán szerepelnek,
valamint világirodalmi (pl. Shakespeare,
Saint-Exupery, Stendal) és hazai szerzők
(pl. Garai Gábor, Móra Ferenc, Petőfi
Sándor, Szabó Lőrinc, Tóth
Árpád, Weöres Sándor stb.)
alkotásaiból egyaránt találhatunk
részleteket.
A vallásos műveltség is gazdagítja
az idézetek sorát, bibliai szövegrészlet
vagy vallásos tartalmú versek formájában.
"Lásd meg kegyes atyánk mi házasságunkat,
/ Lelki testi jókkal víg társaságunkat,
/ Adj te kedved szerint nékünk magzatokat,
/ Nagy szép engedelmes fiakat, leányokat.
Sziráki Balázs" A kiválasztott
idézet azonban, mint az számos lírai
vers esetében is előfordul, hogy csak
hangulatában felel meg a kiemelt részlet
az alkalomnak, de tartalmában nem.
"Mert ahova te mégy, oda megyek/ és
ahol te megszállsz, ott szállok meg;
néped az én népem, és
Istened az én Istenem… Ruth 1, 16"
Itt a szöveg férfi és nő
egymásnak tett vallomásaként
értelmezhető, míg a Bibliában
azonban ezt az özvegy Ruth mondta az őt
elbocsátó anyósának,
Naóminak.
A versekben feltűnő további
elemek az élet, a boldogság, a szerelem,
barátság, erény és az
egymásra találás öröme,
adott ünnepélyes pillanat miatt érzett
emelkedettség témakörei szerint
csoportosíthatók. Keszeg Vilmos az
emlékversek tartalmi elemzésekor funkció
szerint öt általános kategóriát
különböztetett meg , ezekre a meghívókon
szereplő idézetek között
is találtam példákat, illetve
kiegészítettem a saját tapasztalataimmal.
a.) Vallomás, ígéret és
köszönet. A pár egyik tagja a másiknak
megvallja érzelmeit. "Szeretlek, mint
anyját a gyermek, / Mint mélyüket
a hallgatag vermek… József Attila";
"Te vagy a csendben a hang, /te vagy a fényben
a szín, / Bennem az élet. / Szolgállak,
amíg élek."; " Köszönöm,
hogy szeretsz, / hogy hiszel nekem, / Hogy megosztod
velem az életed."
b.)
Tanács és kívánság.
őszinteséget, a szív szavának
követését ajánlja, valamint
a gond nélküli életet és
boldogságot egy harmadik személy kívánja
a házasulandók felé: "…
Legyen bármily hosszú is az élet,
/ Sírig tartó boldogságot ad,
/ Bátran nézhetsz az emberek szemébe,
ha betartod a szavad. Drayton"; "Aki párodul
melléd rendelt az ég / Becsüld
meg, szoríts meg kezét / És
ha minden álmod valósággá
válik, / Akkor se feledd el, légy
hő mindhalálig! Madách Imre"
(Ez a versrészlet egyben az egyik legtöbbször
előforduló idézet is.)
c.)
Elmélkedés, melynek alapja a szerelem.
A versek szerint a szerelem az élet értelme,
nagy csodája és ennek betetőzése
a házasság. A jelen boldogsága,
amely hosszú évekre, örökre
széppé teszi az életet. Ugyanakkor
a boldogság törékenységét,
múlandóságát és
az adott emberpár felelősségét
is hangsúlyozzák. "Az ember egy
napon rádöbben / arra, hogy az életben
igazán / semmi sem fontos. Sem pénz,
sem hatalom, / sem előrejutás, csak
az, hogy / valaki szeresse őt igazán.
Goethe"; "A szerelembe - mondják
- / belehal, aki él. / De úgy kell
a boldogság, / mint egy falat kenyér.
József Attila"; "Szerelem: meghódítani,
bírni és megtartani / egy lelket,
amely annyira erős, hogy fölemel / bennünket
s annyira gyönge, hogy éppoly / szüksége
van ránk, mint nekünk őreá.
Paul Geraldy"
d.)
Alkalmi versek. Az esküvő tényéről
való tudósítás egy harmadik
személy részéről: "Indul
a hajnal bíbor fátyola / Arany szálakkal
átszőve már / Örök
hőséget esküdni egymásnak
/ Indul egy ifjú pár"; valamint
a házasságkötés pillanatában
a házasulandók részéről
történő helyzet megnevezés
és szereprealizálás: "Egy
életre elköteleztem magam - választottam,
/ Mostantól nem az lesz a célom, /
hogy azt válasszam, aki tetszik nekem, /
hanem annak tetszem, akit választottam. Alain".
Ide sorolhatók a már korábban
említett páros versek is: "Valóra
válik a régi álom, / Te leszel
a hőséges párom. / Mondj igent
és tedd rá életed, / A szavad
szent, amíg a sír eltemet. (a menyasszony)…
Tégy örökké boldoggá
engemet / Neked adom tiszta lelkemet. / Légy
hozzá kedves és türelmes / Mert
együtt élni csak így érdemes.
(a vőlegény)"
A szépirodalmi művek mellett dalszövegek
(pl. Edit Piaf, John Lennon, Adamis Anna), valamint
közismert, mégis ismeretlen szerzőktől
származó versek is megtalálhatók,
amelyek "népi" / közösségi
alkotásoknak is tekinthetők. Például
az emlékkönyvekből is ismert
elemekből felépülő versek:
… így állt össze közös
könyvünk a szerelem… életnek
szép e dús regény'", "az
élet rögös útján
nekünk találkozni kellett…",
"az élet viharában" stb.
Egy-két vers esetében sejteni lehet,
hogy talán vőfélyvers lehetett
a funkciója korábban: "Esküvőre
kondul ma a harang, / Új fészket kap
két fehér galamb. / Teljesedjen minden
kívánsága, / Boldogság
kísérje új otthonába."
A meghívókon szereplő idézetek,
akárcsak az emlékkönyvekben szereplő
versek, önálló életet
élnek és alávetődnek
a folklórizáció átalakító
mechanizmusának. A versek alatt általában
csak a szerző nevét jelölik meg,
de a forrás helyét; a mű címét
szinte soha. Számos esetben a szerző
neve is elmarad, vagy éppen tévesen
kerül a vers alá. Ugyanazt a verset
egy helyen Illyés Gyula műveként
tüntetik fel, még egy másik meghívón
már helyesen Juhász Gyulát
adják meg szerzőként. Hasonló
példa találtam József Attila
és Ady Endre versének esetében
is. A versek szövege is többféleképpen
módosul. Ugyanazt a verset egyes meghívókon
eltérően tagolják versszakokra;
a sorhatárok fellazulnak, hosszabb vers esetén
kipontozott rész jelzi, hogy a versből
kiemelték azokat a részeket, amelyek
nem pontosan az esküvő alkalmához
kötődnek, szavak megcserélődnek
egy-egy soron belül, a kötőszavak
megváltoznak vagy eltűnnek. Ezáltal
a központozás poétikai kifejező
szerepe megszűnik.
Erich Segal Love Story című kisregényéből
vett részlet két szövegverzióval
fordult elő; az első változatnál
a kötőszavak eltűntek, míg
a másodiknál több szó
elhagyásával rövidült az
idézet, illetve az utolsó sor megfogalmazása
a második esetben jobban igazodik az idézet
egészéhez:
1. változat:
"Hogyha szeretsz, add a kezed,
Ne kérdezd soha, hogy ki vezet,
Ne kérdezd azt sem, hogy hová, merre
megyünk,
Csak örökké, mindig, együtt
legyünk."
2. változat:
"Hogyha szeretsz, add a kezed,
És ne kérdezd, hogy ki vezet,
És ne kérdezd azt sem, hogy hová
megyünk,
Csak azt kívánd, örökké
együtt legyünk."
Egy Fagyajev-vers szövegét pedig egyenesen
a vershelyzethez aktualizálva alakították
át:
Eredeti:
Most valóság lesz minden édes
remény,
sok álmunk, mely ott él a szív
rejtekén.
Az élet, a munka tárt karokkal vár,
Hogy szép lesz-e, csak rajtunk áll.
Változata:
Most valóság lesz minden édes
remény,
mely ott él a szívünk rejtekén.
Az élet és a szerelem tárt
karokkal vár,
Hogy szép lesz-e, csak rajtunk áll.
Ez utóbbi változatnál a szerző
nevét is elírták (Fagyajeva).
--------------------------------------------------------------------------------
A
képi motívumok
Az alkalom jellegét kifejezni hivatott versek
mellett a meghívók meghatározó
díszítő elemei a képi
illusztrációk. A legegyszerűbbek
a szöveg színével megegyező
egyszerű rajzok, kis ábrák,
amelyek általában a meghívó
előlapján kapnak helyett. A többlapos
meghívókon már több felület
van, ami lehetőséget ad a díszítésre.
A meghívás szövegét is
keretbe foglalhatja egy-egy grafika. Az egyszínű,
sötét vagy aranyozott rajzok mellett
minta mentén domborított színes
ábrák, festmény és fénykép
reprodukciók is szerepelnek díszítésül.
A motívumkészlet elemeinek eredet
szerinti szóródása, mint ahogy
azt az idézetek esetében is láttuk,
nagy. Kiválasztásuk célja és
szerepük az, hogy illusztrálja és
kifejezze az adott alkalom hangulatát.
Az illusztrációk között
legelterjedtebb a nyomdák és a kiadók
ábrakínálatában, az
Hiba! A könyvjelző nem létezik megjelenítése.
A férfi és nő (antropomorf)
ábrázolásának már
önmagában véve is mélyen
szimbolikus jelentése van. Az élet
folyamatosságának feltétele
a két nem egymásra találása,
egyesülése.
Általában az ünnepi viseletben:
a lány fehér ruhában, koszorúval és
fátyollal vagy kalappal a fején, virágcsokor
a kezében; a vőlegény sötét
zakóban, kezében esetleg kesztyűvel,
fején kalap, bár általában
fedetlen fővel ábrázolják.
A háttérben a templom bejárata,
mint az átmenet, az új élet
bejárata, vagy virágzó mező
lehet, ami a keresztény szimbolikában
a Paradicsom asszociációja. Gyakran
feldíszített hintóban és
nyitott kocsiban valamint ülve ábrázolják
a párt oldalnézetből, illetve
ritkább esetben háttal nekünk.
A kocsi az életútra utalhat, amire
a szerelmesek most együtt indulnak el. A pár
ábrázolásában az elrendezés
nem következetes, a nő a férfi
jobb és bal karján is lehet. Egymást
átölelve, átkarolva ábrázolják
őket, vagy egymással szemben, ahogy
összenéznek, illetve csók közben.
A csók maga a szeretet, béke egy szoros
érzelmi kapcsolat kifejezése .
Közismert házasságkötést
és házastársi szeretet megörökítő
képzőművészeti alkotás
reprodukciója is ebbe az ábrázolási
csoportba sorolható. Egy-egy oldottabb hangulatú
grafika pedig karikatúraként jeleníti
meg a fiatalokat.
Szintén elterjedt a gyerekpárok ábrázolása.
Általában menyasszonynak és
vőlegénynek öltöztetve,
hasonló beállításokkal,
mint a fentebb leírt felnőtt párok
ábrázolásánál.
A szimbólumlexikonok magyarázata szerint
a gyermek ábrázolása az ártatlanság,
az egyszerűség jelképe, valamint
az életerő és a jövő
lehetőségeinek megtestesítője.
Az ígéret beteljesülése,
a boldog remény szimbóluma. De úgy
gondolom, hogy a meghívókra grafikaként
választott gyermekpárok inkább
díszítő szerepet játszanak,
"bájos figurák", mint a
jegyesek kicsinyített másai.
Az állatok (zoomorf), állatpárok
ábrázolása is hasonló
szempontok alapján kerül az értesítőkre.
Macska, madár, medve, zsiráf, sündisznó,
egér és egyéb állatfajták
fiú és lány attribútumokkal,
felöltöztetve emberi ruhákba. A
hímen kalap, nyakkendő és a
nőstény kezében a csokor, fején
koszorú. Összeölelkezve, "kézen
fogva" jelenítik meg őket. Madarak
közül a leggyakoribb a galamb ábrázolása.
E fehér madár az ártatlanságot,
a gyengédséget jelképezi, továbbá
a lelket és a harmóniát. Két
galamb együtt pedig a szerelmet és hőséget.
Gyakran ábrázolják ezt a madárpárt,
amint szalagot tartanak a csőrükben,
illetve e szalagra kötött jegygyűrűt
tartják.
Az ábra általában valamilyen
párba állított tárgy,
amely a jegyeseket hívatott helyettesíteni.
A párba állított tárgyak
jelölik a nőt és a férfit.
A páros megoldás érzelmi töltést
hordoz. Például a cilinder és
női kalap együtt, vagy a kalap és
a csokor jelképezi a házasulandókat.
Egy vidám hangulatú értesítőn,
már a nászútra utalva, egy
bőröndre dobott menyasszonyi ruha, mellette
férfi és női cipők hevernek.
Körülöttük virágszirmok.
A jegygyűrű, gyűrűk motívuma
is hangsúlyos az esküvővel kapcsolatos
szimbólumok. A házasságkötés
alkalmára meghívót vendégek
éppen az egymásnak tett eskünek
és a gyűrű váltásnak
lesznek szemtanúi, illetve ez az a jelkép,
ami az újpárt egész további
életében végig kíséri,
és összetartozásukat jelképezi.
A gyűrű maga szimbolizálja a
folyamatosságot, kapcsolódást
és kötődést egy másik
emberhez. A gyűrű cseréje a kölcsönös
elkötelezettséget jelenti. A gyűrű
ábrázolásának sok féle
megoldása van. Szerepelhet magában,
illetve a két karikagyűrű egymásba
kapcsolva, stilizálva vagy egészen
igényesen megrajzolt formában. Társulhat
a "Meghívó" feliratához.
A leggyakoribb motívumtársítás
az, amikor a két gyűrűt egy vagy
két szál virágra főzve
ábrázolják. Egyéb megoldás
például egy barokk stílusú,
nyitott fedelű szelencében elhelyezve,
illetve amint két madár tartja őket
a csőrében.
Növényi ornamentika kiegészítő,
díszítő szerepet játszik.
Leggyakrabban keretező indás, ágas
megoldással. A falevél, a művészetben.
a termékenységet, a reményt
szimbolizálják. A virágok pedig
a szerencse, valamint a beavatás jelképei.
A motívumok rajzolata alapján azt
lehet mondani, hogy a virág fajtája
nem játszik hangsúlyos szerepet. A
leggyakrabban felismerhető virág azonban
a rózsa. Gyakori eljárás a
virágok csokorba állítása.
A könyv általában a bölcsességet
jelképezi. A "liber vitae" , az
élet könyve, amelyből mindannyian
tanulunk. Leszűrjük a jó és
rossz tapasztalatainkból a tanulságokat,
hogy okosan tudjuk folytatni életünket.
A bölcsességre a házasságban
is szükség van. Talán ezért
használják elég gyakran a meghívók
előlapján. De szimbolizálhatja
a Bibliát és az anyakönyvet is,
amelyek a házasságkötés
alkalmával jelenlévő tárgyak.
E motívum soha nem áll magában,
leterített asztalon ábrázolják,
virágokkal körülölelve, rajta
a gyűrűk. Nyitott és csukott
helyzetben egyaránt előfordul. A nyitott
lapok, mint az egymás előtt nyitott
szívek, illetve valaminek a kezdete; a zárt
könyv pedig azt jelenheti, hogy megőrzi
tartalmát a közös élet folyamán.
A könyv mellett szintén gyakori a középkori
oklevelekre emlékeztető grafikák,
amelyek általában a belső oldalon
szerepelnek, a szöveg kereteként szolgálnak.
Ezt is kísérheti egyéb motívum:
gyűrű, virág stb.
Szív - az érzelmek és életerő
"székhelye" - az őszinteség,
a megértés, a szeretet ősi
szimbóluma is egyre gyakrabban szerepel díszítőelemként.
Magában, illetve párban. Virágos
elemekkel, szalaggal. A szív is lehet kísérő
ábra egy főmotívum mellett.
Az külön csoportba említem meg
az egyénileg választott, egyedi grafikákat:
pl. a jin és jang szimbólumát,
a minden jelenség két egymást
kiegészítő és egymással
harmóniában lévő erők
jelképe, amely a kínai taoizmus tana
szerint általában minden rendet, törvényt
és szabályt biztosítja. Két
tenyér egymásnak fordítva,
melyek két egymásba fonódó
arcot tartanak. Egy újabb keletű meghívón
a magyar népmesékből ismert
ásó - kapa - nagy harang motívuma
szerepel, a népi szóhasználat
szerint ugyebár azt jelenti, hogy a halál
sem választja el az egymásnak rendelt
szerelmeseket. A fiatalok neveinek monogramja egy
karikagyűrűvel összekötve
szintén személyessé teszi az
értesítőt.
A kérdőívek egyik tanulsága
az volt számomra, hogy az értesítők
színének is jelentőséget
tulajdonítottak az adatközlők.
A fehér háttérszín például
fényességével, tisztaságával
az ünnepet fejezi ki az emberek számára.
A fehér egyben az Élet színe,
az egyszerűség és tisztaság
jelképe is a színszimbolikában.
A szerelem, a fiatalság, a remény
és az életkezdés szimbólumai
pedig a vidám, élénk színekkel
készült meghívók. Az aranyozás
és ezüstös díszítések
szintén az ünnep fényét
hívatottak emelni. Egy esetben, szintén
az alkalom fontosságának hangsúlyozása
miatt, egy pár meghívóját
sötét kék színű
háttérrel készítette
el, amire ezüst festékkel nyomtatták
a szöveget és az ábrát.
A mintákkal való játék
is megfigyelhető. Míg a meghívó
elején különálló
ábrák (gyűrű, virág,
állat figura) a belső oldalon, vagy
a kártya hátulján már
összekapcsolódva, párban szerepelnek.
Egyedivé és személyessé
tenni egy meghívót nemcsak különleges
ábrákkal lehet. Az adott párt
ábrázoló fényképes
meghívók már az 1970-es évek
közepén megjelentek. Ezek technikája
az volt, hogy a kész fényképet
egy papírlapra ragasztották, amelyre
kézzel írták vagy gépelték
a szöveget, ezt még egy-két egyszerű
mintával, például virággal
díszítették. Az így
elkészített lapot fényképezték
le és hívatták elő.
A módszer hasonlít az érettségi
tablók elkészítésének
módjához. Ezek házilag és
fényképész által is
készülhettek. A fényképes
értesítő készítését
ma a számítógépes technika,
a szkennelés és a színes nyomtatók
tovább könnyítik. Egy pár
például csak az összekulcsolt
kézfejüket fényképezte
le, majd ezt tette a meghívójukra.
A nyomdai költségek kikerülése
miatt vagy, mert a pár egyedi ötletét
maga szeretné megvalósítani;
érvényre juttatni kettejük kapcsolatának
személyes jellemzőit, "házilag"
is egyre több meghívó készül.
Lehet elegáns papírra nyomtatott,
egylapos meghívó, amire a menyasszony
által készített origami hajtogatású
papírvirágot ragasztottak díszítésül.
Egy medgyesgyházi pár egy rokonságukba
tartozó gyermek rajzát tették
a meghívójuk elejére. A kép
őket ábrázolja tervezett esküvőjük
napján. Egy másik pár papírboltban
vásárolt fényes felületű
karton lapból kivágott meghívókra
préselt leveleket ragasztott, és kézzel
írta meg a szöveget.
Kiegészítésként a meghívó
borítékja is egyedi lehet azáltal,
hogy a kártyával megegyező
grafikát teszik rá, illetve valamilyen
más formában díszítik:
aranyszegéllyel látják el vagy
egy szolnoki meghívó esetében
a borítékon szerepel a fiatalok fényképe,
az esküvőre invitálás
szövege és a hivatalos postai bélyeg
és pecsét helyett a saját autójuk
fényképe, valamint az esküvő
időpontja szerepel.
A dolgozat előkészítése
közben a házasságkötés
és a lakodalom számtalan egyéb
írásbeli kellékével
találkoztam a meghívók és
kísérő cédulák
mellett. A feldíszített teremben a
házasulandókat üdvözlő
feliratok, majd az ültető cédulák,
asztalkártyák és menükártyák
az ünnepi asztalnál, illetve az egyedi
szalvéták és szalvétatartók,
amelyeken vagy a meghívóéval
azonos ábra szerepel, vagy a fiatal pár
kíván jó étvágyat
az ebédhez. Hasonlóan a hívatlanoknak
kínált kis mézeskalács-szívekhez,
amelyen szintén a fiatalok neve, vagy monogramja
olvasható, a lakodalomban felszolgált
italok egyedi címkézése a menyasszony
és vőlegény nevével
díszítve. Az esküvőre
meghívott, de távolmaradó vendégek
által küldött gratuláló
dísztáviratok, valamint a köszönő
levelek, melyeket a fiatal pár ír
az ajándékok megköszönéseként
a lakodalom után.
Ezek mellett sok színes ötlet tarkíthatja
még a sort köszönhetően
a különböző rendezvényirodák,
dekorációs stúdiók,
kiadóvállalatok és hasonló
típusú vállalkozások
kínálta lehetőségeknek.
A múlt monogramos mézeskalács-szíve
helyett ma már egyedi, esküvőnkre
készített telefonkártyát
adhatunk emlékbe vendégeinknek. Ezen
szolgáltatásokkal foglalkozó
cégek különböző rendezvényeket,
bemutatókat szerveznek. Ilyen volt például
az 1999. februárjában Szegeden megrendezett
Kelengye nevű esküvői kiállítás,
ahol a helyi cégek sorakoztak fel a ruhaszalonoktól
az egész esküvő szervezését
magára vállaló "családi
irodáig". Szintén ezekkel az
ötletekkel találkozunk, ha átlapozzuk
a házasulandók, elsősorban
a menyasszonyok számára készült
magazinokat. Ilyen például az Esküvő
magazin, amely rendszeresen mutat be hasábjain
esküvői meghívókat is.
A jövő
Ahogy a hírközlés, a mindennapi
társas érintkezés formái
változnak, úgy nyújtanak új
lehetőségeket, például
egy ünnepi meghívásra is. Az
illemkönyvek kapcsán már említettem,
hogy napjainkban a telefonhívással
történő alkalmi invitálás
természetes és bevett szokás.
(Bár a kérdőívek tanúsága
szerint az írott meghívónak
még mindig komolyabb szerepet tulajdonítanak.)
Az számítógépes hálózaton
való levelezés a következő
állomás, amely az utóbbi néhány
évben vált elterjedté. A szinte
azonnali híradás és visszajelzés
mellett az Internet multimédiás eszközeivel
tovább színesíti a számítógépen
keresztül történő kommunikációt.
Különböző képeslapküldő
szolgáltatások léteznek a világhálón,
ahol esküvői meghívókat
is lehet szép számmal találni.
Nyomdák és kiadóvállalatok
is, megrendelés céljából,
honlapjukon teszik elérhetővé
mindenki számára katalógusaikat.
Tehát, ha még ma nem is "virtuális
értesítővel" hívjuk
meg vendégeinket esküvőnkre,
de már az Internetről is választhatunk
magunknak meghívót.
Végül pedig szeretném megköszönni
azoknak a segítségét, akik
hozzájárultak tapasztalataikkal, ötleteikkel
a választott téma minél alaposabb
körbejárására.
